Prológus

Prológus

Voltál már úgy, hogy minden össze jön. De egy lehetőség miatt minden amit felépítettél összeomlik? Hát velem is ez történt! De ki is vagyok én? Egy lány aki megkapja élete munkáját a hobbija és egy blog miatt! De ehhez mindent itt kell hagynom a szüleimet, a szerelmemet, az ismerőseimet. Egy szerencsém van, legjobb barátnőm velem jöhet. Ő is megkapta élete lehetőségét! Stylist lehet. Én viszont azt csinálhatom amit mindig is akartam fotózhatok. Méghozzá nem is akárkiket. Egy tini magazinnak kéne dolgoznom. De jó döntés ez? Hagyjak itt mindent egy jobban fizető kevésbé nehéz munkáért? Na jó bele vágok. Úgy döntöttem, hogy a munka fontosabb mint most bármi. A barátom Dani is ezt mondta mondjuk ő könnyen beszél mint válogatott vízilabdázó. Én nekem mindig is két munkáról álmodtam fotós, vagy lovakkal foglalkoznék ők a kedvenceim. De úgy tűnt a matek tudásommal többre viszem. Volt pár versenyem lovaglásban, és nyertem pár fotópályázatot. De sehogy se jött össze. És most itt vagyok és a negyedik bőröndöm pakolom össze lassan végeztem. Ekkor meghallom legjobb barátnőm Enikő hangját az ajtómban:

- Szia! Én már össze pakoltam! Gondoltam segítek de te megint gyorsabb voltál. -mondta nevetve.

- Hát ja! Tudod neked könnyű te neked nincs itt a barátod és neked aj annyival könnyebb.

- Nyugi a kapcsolatotok elég erős ehhez. Dani is azt mondta, hogy menj!

- Ja talán mondjuk ez életem lehetősége de gyere vigyük a cuccaim a kocsiba.

- Alexa! Mikor is indulunk?

- Két óra múlva mivel négy óra múlva már át kell vennem a kulcsokat a rokonoktól mivel mennek vissza alföldre.

- Jó akkor szaladjunk fel az enyéimért is és le van a gond már csak a búcsúzás lesz.

- Oki én vezetek!

- Had én!

- Én kocsim! És nekem hamarabb volt jogsim.

Igen tudni illik kaptam 18. születésnapomra egy kocsit a Németországban lakó bátyámtól. Amint leraktam a jogsit meg is kaptam a gyönyörű fekete narancs citroen ds3-at kicsi autó de annál jobb. A bátyám mindig túlzásba vitte az ajándékokat főleg ezt. 

A lakásról csak annyit, hogy amikor alföldi rokonaim megtudták, hogy lakást keresek Pesten rögtön mondták, hogy odaadják azt a lakást amit ők örököltek. Azt mondták úgyis odaadták volna valakinek mivel eladni nem akarták. Így hát minden megvolt. A lakás állítólag modern berendezéssel ellátott ház egy tömbházban a város szélén. A azon a szinten két lakás van mindegyik 4 személyes a 4. emeleten szerencsére lift is van.

Épp Danihoz tartunk. Már csak tőle kell elbúcsúznom. Csak én megyek be hozzá Eni kint vár a kocsiban.

- Szia Dani!

- Szia kincsem! -mondta de halható volt a hangján, hogy mondani akar valamit.

- Mi az?

- Tudod ez nekem nem fog menni, hogy ilyen messze leszel tőlem úgyhogy vége sajnálom.

- Mi? Most akkor szakítasz velem amikor te mondtad, hogy menjek? Tudod mit jobb lesz így fogadjunk találtál már másik csajt!

- Ami azt illeti igen! Eszti gyere ki!

És ekkor összetörtem Eszter volt aki a gimnáziumos éveimet tönkre tette. 6 évig kellett elviselnem, hogy minden pasimat elcsábítja játszik velük majd eldobja őket. Szó nélkül kiviharoztam és beültem a kocsiba majd elhajtottam. Útközben Eninek is elmeséltem mindent. Mire kész lettünk már meg is érkeztünk a lakáshoz és a rokonaim már kint is voltak a tömbház előtt. Parkolót alig találtam mivel egy nagy lánysereg mindent elfoglalt. Azok csak sikoltoztak amikor 4 kapucnis srác kilépett az ajtón és elkezdték "széttépni" őket. A rokonaim segíteni próbáltak de nem tudtak ekkor Enikő a fülembe súgott valamit ami egész jól hangzott és kiszállt a kocsiból. A terv az volt hogy melléjük hajtok és ők beszállhatnak majd elhúzzuk a lány tömeget pár utcával arrébb és vissza hozom őket. Az unoka tesóm Balázs már ismertette is a tervet mire ide néztek és bólintottak mire oda is mentem. A kétajtós kocsi mondjuk rossz ötlet volt a bátyámtól de ez is lehetőség és erre nem gondolhatott. Na jó a terv sikerült is hátulra nagyon gyorsan bevágódtak 3-an egy idősebb vékony barna hajú és barna szemű srác. Egy kicsit ducibb és fiatalabb is. Egy szerintem félig ázsiai kigyúrt olyan 21-23 éves srác. Az első ülésre pedig egy szőke magas vámpír fogú srác. Amíg elhúztam marha gyorsan kilihegték magukat.

- Köszi! -mondták zihálva egyszerre.

- Nincs mit bár nem épp erre számítottam, hogy felköltözök és az első napon megmentem a ByTheWay-t. Mondjuk erre elég kicsi esélyem volt.

- Na jó igaz de azok a lányok szétszedtek volna minket ha nem jössz. -mondta a szöszke akit mint kiderült Olinak hívnak.

- Nem tudom szerintetek még ott vannak?

- Szerintem már nincsenek. Azért nem várnak 2 órát ránk. 

- Oké akkor vissza fuvarozlak mert ott hagytam a csomagjaim ja és vigyázzatok!

- Mire? -jött hátulról egy hang majd  a Sziki nevezetű srác sikolya.

- Megtámadott valami szőrős ááá.

- Garfield-nak hívják és az a macskám őt is itt hagytam ja és Garf ül!

Erre a macska Ya Ou ölében leült.

- Erre miért nem képes a te macskád Sziki?

- Nem tudom egyszerűen nem hallgat rám Alfi!

- Majd segítek őt se volt egyszerű betanítani mondjuk volt hozzá két kutyám is csak őket és a többi cicát otthon hagytam Komárom-Esztergom Megyében.

Eközben megjöttünk és a fiúk segítettek felvinni a cuccokat mint kiderült ők a szomszédaink. Felfelé azt nézték, hogy Garfield nem csatangol el és jön egyenesen a lábam mellett ha mondom neki. Ezen csak Eni nem csodálkozott ő már megszokta ezt. Végül kipakoltunk és aztán már este 10 óra volt én és Eni is lefoglaltunk egy hálót majd elmentünk zuhanyozni meg ilyenek és már aludtunk is.